A Karnevál előzményei a magyar irodalomban

A Karnevál világirodalmi előzményeiről szóló előadássorozatom után nyomban nekiláttam a mű magyar előzményeinek kutatásához, ami  különleges szellemi izgalmakkal és élményekkel járt. Ezzel a témával eddig kevesen foglalkoztak, és csak néhány eredmény született. A Karnevál prizmáján keresztül tekintettem át a magyar irodalom ismert és kevésbé ismert műveit, és megdöbbenve tapasztaltam, hogy a magyar irodalom jóval több szálon kötődik Hamvas remekművéhez, mint ahogy ezt gondolnánk. Kutatásom eredményeit a 2022. márciusában megjelent könyvemben foglaltam össze, amint erről a Könyvbemutató és vélemények linkben olvashat az érdeklődő.

RÉSZLETEK A KÖNYVBŐL


Tartalomjegyzék és a Szerző elöljáró beszéde

Mikor tekinthetünk egy művet a Karnevál előzményének?

Egy vitathatatlan előzmény

A varázsló még használja pálcáját

Egy elfelejtett remek író a századfordulóról

Műfajok vonzásában II.

A Sátán kísértései - egy elfeledett elbeszélés

A világirodalmi és a magyar előzmények hatása a Karneválra













 


Petőfi Sándor A helység kalapácsa

Itt szeretném a figyelmet az egyik kiemelkedő értékű és hatású előzményre irányítani. Petőfi Sándor fergeteges eposz-paródiája, A helység kalapácsa átütő erővel és innovatív szellemiséggel előlegezi meg a Karnevál egészének tudatos és minden részletében kidolgozott regényparódiáját.

Most az írott szavak helyett a hangzó nyelv eszközeivel szeretném bizonyítani a két remekmű sok regiszterű összecsengését az 1844-ben megjelent "hősköltemény" előadásával, amelyet évekkel ezelőtt rögzítettem a magam és mások örömére. A négy ének felvételének borítóját Petőfinek az első kiadáshoz készített illusztrációiból merítettem.

Első ének

MUTATÓ TÁBLA,                         melly azt mutatja, hogy az

I. énekben

fölébred álmából egy fogoly, s szabadulást tervez - azonban az nincs megénekelve: hogy ki légyen ezen szabadulást tervező, álmából fölébredt fogoly? csupán azért, hogy később a meglepetés annál meglepőbb legyen.


Kattintson ide

Második ének

- A

II. énekben

már több foglaltatik: kié a helység leglátogatottabb kocsmája? milly ékes e kocsma birtokosnéja? miben sántikál a kántor? ki buzdítja merényének végbevitelére? s a t.


Kattintson ide

Harmadik ének

- A

III. énekben

megszabadúl a fogoly, s börtönéből a kocsmába megy; s a milly szörnyű dolgokat lát: olly szörnyű dolgokat cselekszik. Itt már az is orrára köttetik a nyájas olvasónak, hogy a fogoly nem más, mint a költemény hőse.


Kattintson ide

Negyedik ének

- A

IV. énekben

a szörnyű dolgok véget érnek, s a költemény hőse szörnyű véget ér.


Kattintson ide