A Karnevál előzményei a magyar irodalomban

A Karnevál világirodalmi előzményeiről szóló előadássorozatom után nyomban nekiláttam a mű magyar előzményeinek kutatásához, ami  különleges szellemi izgalmakkal és élményekkel járt. Ezzel a témával eddig kevesen foglalkoztak, és csak néhány érdemleges eredmény született. A mai napig eltelt két és fél évben a Karnevál prizmáján keresztül tekintettem át a magyar irodalom ismert és kevésbé ismert műveit, és megdöbbenve tapasztaltam, hogy a magyar irodalom jóval több szálon kötődik Hamvas remekművéhez, mint ahogy ezt gondolnánk.

Kutatásom eredményeit a közeljövőben könyv formájában teszem közzé . A könyv megjelenéséről és bemutatásáról időben értesítem az érdeklődőket. 

Addig is szeretném a figyelmet az egyik kiemelkedő értékű és hatású előzményre irányítani. Petőfi Sándor fergeteges eposz-paródiája, A helység kalapácsa átütő erővel és innovatív szellemiséggel előlegezi meg a Karnevál egészének tudatos és minden részletében kidolgozott regényparódiáját.

Petőfi Sándor A helység kalapácsa

Most az írott szavak helyett a hangzó nyelv eszközeivel szeretném bizonyítani a két remekmű sok regiszterű összecsengését az 1844-ben megjelent "hősköltemény" előadásával, amelyet évekkel ezelőtt rögzítettem a magam és mások örömére. A négy ének felvételének borítóját Petőfinek az első kiadáshoz készített illusztrációiból merítettem.

Első ének

MUTATÓ TÁBLA,                         melly azt mutatja, hogy az

I. énekben

fölébred álmából egy fogoly, s szabadulást tervez - azonban az nincs megénekelve: hogy ki légyen ezen szabadulást tervező, álmából fölébredt fogoly? csupán azért, hogy később a meglepetés annál meglepőbb legyen.


Kattintson ide



Második ének

- A

II. énekben

már több foglaltatik: kié a helység leglátogatottabb kocsmája? milly ékes e kocsma birtokosnéja? miben sántikál a kántor? ki buzdítja merényének végbevitelére? s a t.


Kattintson ide



Harmadik ének

- A

III. énekben

megszabadúl a fogoly, s börtönéből a kocsmába megy; s a milly szörnyű dolgokat lát: olly szörnyű dolgokat cselekszik. Itt már az is orrára köttetik a nyájas olvasónak, hogy a fogoly nem más, mint a költemény hőse.


Kattintson ide






Negyedik ének

- A

IV. énekben

a szörnyű dolgok véget érnek, s a költemény hőse szörnyű véget ér.


Kattintson ide